834. nap - Magányosok extra büntetése
Amikor az ember már úgy hiszi, épp elég baja van azzal, hogy pillanatnyilag nincs állandó párja, az élet még tesz rá egy-két lapáttal.
Nem elég az egyedüllét érzése, ami olykor rátör az emberre, nem elég a folyamatos cseszegetés, hogy „pedig azért már lehetne valakid, ha nyitva tartanád a szemed” (mintha csak azon múlna) és az egyéb tipikus, halálra unt megjegyzések, még külön meg is büntetnek ezért, ha úgy érzed, hogy el kell szabadulnod egy hétre a hétköznapokból.
Értem én, hogy felárat fizettetnek az emberrel, ha előre tervezett út esetén egymaga foglal el egy többágyas szálláshelyet. Na de kérdem én, egy last minute útnál, mikor eladja vagy nem adja az üresen maradt helyeket az utolsó pillanatban, miért kell nekem gyakorlatilag két ember helyett fizetnem? És ezt nem csak a szállásra vonatkozólag, hanem szinte minden költséget beleértve. Épp elég baj tud az néha lenni az embernek, ha ilyen vagy olyan oknál fogva egyedül kényszerül utazni - már ha éppen nem saját maga döntött így – miért kell még külön az orra alá dörgölni, hogy ez egy nem normális állapot, miért kell még külön büntetni, anyagilag is jól megvágni az embert?